Egyházi személyek - beszelamarvany.lapunk.hu

EGYHÁZI SZEMÉLYEK

GEDULY HENRIK

Geduly Henrik (Bécs, 1866. okt. 24–Nyíregyháza, 1937. febr. 18.): evangélikus püspök. 1891-ben került Nyíregyházára segédlelkésznek és az Evangélikus Főgimnáziumba hitoktatónak. Tevékenyen részt vett a város irodalmi, kulturális és társadalmi életében is. A millennium évében megírta a Nyíregyháza az ezredik évben című művét. Ugyanebben az évben rendes lelkészének választotta a nyíregyházi gyülekezet. Előbb esperességi, 1906-ban egyházkerületi főjegyző lett, ami akkor egyben a püspök helyettességének felelt meg. 1911. május 16-án a Tiszai Evangélikus Egyházkerület püspökévé választották. 1917-ben az ő kezdeményezésére alapították a nyíregyházi evangélikus leánygimnáziumot. 1929-ban a pécsi-soproni hittudományi kar díszdok-torátussal ismerte el irodalmi tevékenységét.

Műve

Emléktáblái

Síremléke

A síremléken Geduly Henrik szobrát Lux Elek szobrászművész erdélyi fehér márványból faragta. 1939. november 27-én Szohor Pál polgármester, az emlékmű-bizottság elnöke ismertette a síremlék létrehozásának körülményeit, majd Túróczy Zoltán evangélikus püspök felavatta. A beszéde után dr. Lichtenstein László az evangélikus egyetemes egyház nevében, míg dr. Zsedényi Béla jogakadémiai tanár, egyházkerületi főjegyző a tiszai evangélikus egyházkerület nevében koszorút helyezett a síremlékre (a ravatalozó mögötti dísz-sírhelyen).

VERZÁR ISTVÁN

Verzár István (Szamosújvár, 1825. dec. 27–Nyíregyháza, 1903. jún. 1.): plébános. Tanulmányait Budapesten végezte. Hat esztendeig káplánkodott Nagy-Iványon és Kisvárdán. 1855-ben Nyírbaktán, s hat év múlva Pócspetriben lett plébános. 1876-ban alesperes, 1879-ben pedig Nyíregyháza plébánosa lett.

ÉNEKES JÁNOS

Énekes János (Eger, 1866. júl. 9–Eger, 1937. aug. 9): plébános. 1888-ban szentelték pappá. 21 évi boconádi szolgálat után Törökszentmiklósra helyezték. 1913-ban Nyíregyháza plébánosa lett. 1916-ban richnói címzetes préposttá és szabolcsi főesperessé, 1920-ban egri egyházmegyei kanonokká, 1926-ban pedig pápai prelátussá nevezték ki. Szintén 1926-ban a kormányzó II. oszt. polgári érdemkereszttel tüntette ki. Örökös tagja volt Szabolcs vármegye törvényhatóságának, tagja volt a város képviselő-testületének, és elnöke számos társadalmi egyesületnek. 1936-ban nyugdíjba vonult. (Sajnos a táblára tévesen került halála időpontjául az 1938-as évszám.)

Verzár István és Énekes János emléktáblája az egykori római kat. plébánia falán

SAMASSA JÓZSEF

Samassa József (Aranyosmarót, 1828. szept. 30.–Eger, 1912. aug. 20.): 1851-ben szentelték pappá, 1872-ben egri érsek lett. Ő építtette a nyíregyházi római katolikus templomot, amelyet 1904 augusztusában szentelt fel.

Fogadalmi üvegablak a római katolikus társszékesegyházban (Róth Miksa alkotása)

Benczúr Gyula: Samassa József (1906)

Tóth Sándor: Samassa József mellszobra (2002)

Ajánló: mek.niif.hu/03600/03630/html/s/s22565.htm

www.huszadikszazad.hu/index.php

www.templom.hu/phpwcms/index.php

LUKÁCS ÖDÖN

Lukács Ödön (Sályi, 1843. aug. 15-Nyíregyháza, 1896. márc. 1.): református lelkész. A sárospataki teológia elvégzése után Zsurkon segédlelkészként szolgált. Innen került 1870-ben Nyíregyházára, a református egyházközség élére. Számos egyházi jellegű műve mellett 1872-75 között a Szabolcs című lapot is szerkesztette. Kisebb költemények címmel 1872-ben verseskötetet jelentetett meg. Két nagy tettével vívta ki az utókor méltó elismerését: a református templom felépítésével (1873-ban tették le az új templom alapkövét, s a teljes építkezés 1883-ra fejeződött be) és történetírói tevékenységével (1886/87 telén jelent meg a Nyíregyháza szabad, kiváltságolt város története című munkája). 1987-ben megjelentették a mű reprint kiadását, a református egyházközség pedig emléktáblát leplezett le a templom előcsarnokában a "templomépítő történetíró" emlékére.

vissza a címoldalra